Kapható, illetve megrendelhető CD lemezen, vagy nyomtatott formában
Szadán, Polgármesteri Hivatalban  
2111 Szada, Dózsa György út 88.
A lezárás időpontja 1912. december 31.


A születések számának alapján készített grafikon a 19. század végéig.
Szada ref 5673, rk, 1059, ev 193, zs 9.


Veresegyház, Szada és Kisszentmiklós túlnyomórészt protestáns lakosságának anyakönyvezését 1719-től a veresegyházi római katolikus plébánia végezte. II. József Türelmi Rendeletét követő szabad protestáns vallásgyakorlás újraéledésével ebből az anyakönyvből kivált a református lakosság, és 1784-től átállt a saját anyakönyvezésre; ugyanekkor és ugyanígy tett az evangélikus lakosság-rész is, csatlakozva a csomádi gyülekezethez.


A veresegyházi római katolikus anyakönyv 1719-1746 közötti részei 1840 után, egyelőre pontosan meg nem határozható időben és körülmények között elvesztek. Jelenleg a keresztelések és az esketések 1746-tól, a halálozások pedig csak az új veresegyházi templom felszentelése utáni időből, 1776-tól állnak rendelkezésünkre.


1839-ben Dobos István veresegyházi református lelkész a veresegyházi római katolikus keresztelési anyakönyvből kigyűjtötte azokat a veresegyházi, kisszentmiklósi és szadai protestánsokat, akiket a „vallás szabad gyakorlata megszűnvén a Romai Catholica Egyházban a Tisztelendő Plebánus Urak által Kereszteltettek az 1719dik Esztendőtől fogva.” Ennek köszönhetően mindhárom helyen 1719-től megtalálhatók a protestáns keresztelések. Dobos István tette tehát pótolhatatlan veszteségtől mentette meg legalább a protestáns lakosságra vonatkozó adatokat.


Az érdekességek között találjuk a Csokonai családot, Fáy András házasságkötését, Legéndi Lilit, (eredetileg Juliannát) Mária Valéria dajkáját.


Következzen egy részlet az éves statisztikából: